2014. július 31., csütörtök

Remény 3.fejezet

Bementek a közeli kis házba és Zach megmutatta Jenny szobáját.Ott Megan Jenny nagynénje ötödszörre rendezte át az párnákat az ágyon.
-Szia édesem!-ölelte át a lányt.
-Szia!-mondta elhaló hangon Jenny,mert a nagynénje majdnem összeroppantotta.
-Jó ez a szoba?-kérdezte Megan.
-Tökéletes!-mosolygott a lány.
-Akkor jó!-mondta a nő-Most magadra hagyunk,gyere Zach!
Kimentek.
Jennyfer kicipzározta a táskáit és pakolni kezdett.

2014. július 30., szerda

Vihar 2.fejezet

-Tényleg egy lovon ülök!És milyen jó érzés!-gondolkozott tovább a lány.
-Jenny!Jenny!Már fél órája csak vágtázol!Jenny!-szakította félbe az álmot Zach.
-Jaj,bocsi!-szállt le a lóról Jennyfer.
-Nagyon hiányozhatott neked a lovaglás!
-Igen.
-Most körbevezethetlek?-kérdezte a férfi.
-Persze!-mosolygott a lány.
-Ez itt az istálló ugyebár.-mutatott az öreg épületre Zach.Beléptek az istállóajtón és végigjárták a lovakat.Az istálló végén volt egy ajtó.
-Ebben a szobában tartjuk a nyergeket és kantárokat.-nyitotta ki az ajtót.Továbbmentek és megnézték a különböző karámokat,de az egyikben egy ló futott és amikor közel értek a ló nekik akart vágtázni de a kerítés megakadályozta.
Jennyfernek megakadt a szeme rajta:fakó,erős,izmos csődör volt a szemében látható volt a düh.
-Ő itt Vihar.-mondta kicsit szomorúan Zach.-Egy elmebeteg embertől mentettük meg,de nem tudunk mit vele csinálni,a többi lóval nem jön ki,senkit se enged a közelébe.
-Gyönyörű!-mondta a lány ,még mindig a lovat bámulva.
-Holnap visszük az állatorvoshoz......elaltatni.
-Mi?Nem!Nem!Nem!Nem!Nem!......Nem!-tört ki Jenny.-Nem tehetitek!Minden lónak van második esélye!
-Ez volt a második esélye!-morgott Zach.
-Nem!Nem!Nem tehetitek!....Én majd megtanítom bízni az emberekben!
-De az apád tudod mit mondana!
-Nem érdekel!Egy élet forog kockán!
-Nem fog örülni ennek Adam.-morgott Zach-De hadd örülj!Lássuk mit tudsz!
-Köszönöm Zach!-ölelte meg a férfit Jenny.
-Nem kell megköszönni,de tartsd titokban,hogy megengedtem!-mosolygott Zach.
-Egyenlőre csak ismerkedek a viselkedésével,nemsokára kezdek is!

Kezdetek 1.fejezet

-Apa!-hallatszott az unott kiáltás - Nem kell a gerincvédő!
-Nem mész nélküle!-morgott egy férfihang.
-Berakom de nem fogom használni!
A két veszekedő hang apa és lánya vagyis Jennyfer Williams és Adam Williams,és a veszekedés oka az apai aggódás.Hiszen Jennyfer a nagynénjéhez és nagybátyjához megy az anyja Kelly régi lovardájába.Kelly egy ló pszhihológus volt és sokáig tanította lányát amíg egy súlyos balesete nem történt,eltaposta egy ló amit nem tudott megfékezni.Jenny-t azóta szörnyen félti az apja és a baleset óta nem is engedte lovak közelébe,de a sok kérlelés után megengedte de még így is nehéz a lány dolga.
-Akkor nem mész!
-Apa!Megan vigyázni fog rám!-ezt a mondatot nehéz volt kimondania a lánynak.
-De tedd be!
-Oké!
Betömte az egyik táskába a kemény mellényt és nagy nehezen becipzározta.
-Mikor jön Zach?-kérdezte amikor végzett.
-Nemsokára,olyan negyedóra.-mosolygott Adam,pedig nem volt boldog.
-Szeretlek!-ölelte meg Jenny.
-Én is!-mondta az apa és átkarolta a lányt-Ugye vigyázni fogsz magadra?
-Igen.
Dudaszó hallatszott és kinéztek az ablakon.
Zach állt a ház előtt egy piros kocsiban.
Jennyfer kilépett a szobaajtón az apjával a nyomában.
Az ajtó előtt átölelték egymást és a lány csomagjait vonszolva beszállt a kocsiba.Még integetett egy kicsit az apjának,amíg egy kanyarban el nem tűnt a szeme elől.
-Annyira örülök neked!-mosolygott Zach.
-Én is!-mondta a lány.
-Hány éve könyörögsz az apádnak?-nevetett a férfi.
-Körülbelül 8-mosolygott Jennyfer.
-Azt hittem 10!-mondta Zach.
-Annyinak éreztem!-nevetett Jenny.
Sokáig utaztak és addig csak a normális felnőttes témák jöttek:Mekkora lettél!,Milyen gyorsan nősz!
 -Itt vagyunk!-mondta Zach.
-De szép hely!-lépett ki a kocsiból Jennyfer.Egy hosszú,öreg épület felé indultak egy egy ablakon lovak néztek ki.
-Lovagolhatok?-már nem bírta visszatartani ezt a kérdést.
-Nem nézel előbb körbe?-mondta csalódottan Zach.
-Nagyon szeretnék már lovagolni.
-Jó!Kihozom Sarkcsillagot.-mosolygott a férfi.
-Köszi!
Nemsokára kihozott egy tarka kancát aki érdeklődőn szaglászta a lányt.

Ő felült rá és elügetett.
-Ez az az érzés!Végre!Úgy hiányzott!-gondolta Jenny miközben vágtára váltott.
-Úgy látszik nem estél ki a formából!-ordibált oda neki Zach.
-Ja!-rövidítette le a beszélgetést a lány,élvezni akarta a vágtát,hogy szinte összeolvad a lóval.